Kaze Hikaru #21

A Viz annyiból jobb fej, mint a Mangafan, hogy itt legalább az ismeretlenebb sorozatoknál is évi egy kötet előfordul, és nagyon kitartóak. (Bár minden évben rettegek, hogy jövőre leállítják a kiadást, de a Kaze Hikaru így is túlélte a Gintamát, ami elképesztő, hiszen ég és föld a népszerűségi szintjük.) Idén ráadásul sikerült nagyon jól ütemezni úgy a megjelenést, mint a postázást, és tökéletes születésnapi ajándékom lett 🙂

Ez a kötet elég különleges, mert kivételesen senki nem halálozik el benne, aki ne érdemelné meg (az is csak egy fő), és mégis olyan komoly a hangvétele, hogy nem is tudom, volt-e benne poén. (Azon túl, hogy Szódzsi a szokott mód kajás őrjárat alatt, de az a normál állapota. Oké, az első osztag közös pancsolása se rossz, mondjuk az meg inkább fanservice.)

Az előző kötetben ugye bonyolódtak a dolgok, mert Kamija lányként ugrálhatott kicsit, és Szódzsi rájött, hogy nincs fából. Sikerült is olyan jól egymásra találniuk, hogy Szakamoto Rjóma egész konkrétan meglépett (még viszontlátjuk), és az álmoskönyv szerint az ilyesmi a parancsnokhelyettes idegrohamához vezet.

Hidzsikata-szan teh21_01át tombol. És Szódzsi ilyenkor átmegy boxzsákba; ennek a nyomát aztán mindig őrzi egy darabig, úgyhogy a 21. kötetben nem lesz cuki Szódzsi, csak feldagadt-zúzódásfoltos Szódzsi. Valamennyire hűti a parancsnokhelyettes kedélyeit, hogy sikerül használható infót is szerezni a Szakamoto-ügy kapcsán, mert Kamija azt látta, hogy valami fickóval levelez. Na, ez a fickó nem más, mint Kacura Kogoró, a csósúi fejes. Azt már Hidzsikata sakkozza ki ebből, hogy hoppáré egy szacumai levelezget egy csósúival, mi van itt kérem, akkor ez a Szakamoto csávó nem is gyilkossági gyanúsított, hanem azért akarja velük elfogatni a sógunátus, mert összeesküvés forog fenn! (Szacuma és Csósú eddig elvileg fújt egymásra, mert Csósú folyton kihúzta a gyufát sógunéknál, akiket Szacuma látszólag támogatott. Az, hogy puszipajtik lettek, elég gyanús, ezért az összeesküvés-elmélet.)

De hagyjuk a történelmet, kit érdekel Szacuma, Csósú, sőt, urambocsá’, a sógun kormánya, ha Szakamoto kezében jól áll a pisztoly ha hőseinknek épp lelki problémáik akadnak, márpedig akadnak, mert Szódzsi nem tudja hova tenni hirtelen az előző kötet sokk-élményét, hogy Kamija tényleg lány. Úgyhogy nehogy ebből gond le21_02gyen, remekül elmarja maga mellől, amihez jól jön, hogy Hidzsikata amúgy is áthelyezte őt a 3. osztagba. Szóval a fejéhez vágja, hogy így lányos, úgy lányos, és tess, menjen Szaitó-szanhoz, úgyis az ő beosztottja mostantól; mindezt sikerül elég vaskosan tálalnia. (Szaitó-szan meg röhög a markába, mert 1. háhh, ráteheti a kezét Kamijára, 2. háhh, Okita-szan szenved.) Az eredmény? Kamija a Szakamoto-küldetésért kap három nap kimenőt, és nem feltűnő, ahogy se puszi, se pá távozik; azt csak ő tudja, hogy vissza se fog jönni.

A Szódzsi-Kamija balhéról aztán Akeszato is értesül, aki jól letolja Szódzsit, hogy mekkora egy marha, és teljesen felhúzza magát azon, hogy ezek a hatökör busik nem használják se az eszük, se a szívük, és hogy menjen az összes szamuráj melegebb éghajlatra. (Szegény Jamanami-szan :lol:) Azért helyette is dolgozik, kideríti, hova ment Kamija, és próbálja meggyőzni Szódzsit, hogy menjen utána és szedje össze, de nem sok sikerrel.

De hogy hova is megy Kamija, hát igen, egy újabb remek mellékszál jön itt képbe. Csodálom a mangakákat, amikor ilyenekkel előrukkolnak, és sosem tudom eldönteni, hogy az ilyen szálakat előre eltervezik legalább vázlatszinten, vagy isteni szerencsével sikerül összekaparniuk őket. (Mint a Harry Potterben a horcruxosdi, amikor jól jött Voldi naplója; most komolyan, ez vagy irtó nagy mák volt, vagy Rowling ennyire előre gondolkozott.) Jelen esetben az a felállás, hogy még réges-régen volt az a kardsuhogtatással egybekötött kerti grill, amelynek keretein belül Kamija elvesztette a családját, és ő maga is súlyosan megsérült. Mint mo21_03st kiderül, korábban a papa egy másik dokitól vette át a rendelőt, és a másik doki azután tüdőbajban meghalt (nem, nem kérünk több tüdőbajt, basszus, elég lesz az az egy), a felesége, Szuigecu meg apácának állt, és a tűzvész után az ő zárdájában ápolták Kamiját, amíg az meg nem szökött, hogy belépjen a Sinszenhez. Eddig azon lehetett izgulni, hogy Veroni Kamija meg akar halni, de mint kiderül, ő ezt egész egyedi mód értelmezte, és apáca óhajt lenni. (Azért rendes tőle, szegény Szódzsinak épp elég volt, hogy egy csaj tőrhöz nyúlt miatta. Mint Szaitó megjegyzi amúgy, hihetetlen, hogy vonzza a problémás nőket.) Világi értelemben ugyanis az nagyjából egyet jelent az elhalálozással. Hát. Érdekes ötlet, nem mondom, főleg hogy Szódzsit így a legkevésbé se tudná elfelejteni. Ezt amúgy Szuigecu is megjegyzi, és nem igazán támogatja, hogy valaki úgy legyen apáca, hogy magát is áltatja. Sokat segít a lebeszélésben az is, hogy a saját példáján keresztül szemlélteti, hogy a férfiak hülyék. (Jó, nem hülyék, ennél komplexebb a dolog, de végeredményben de, hülyék. Akeszato után más oldalról is megközelítve a kérdést ez az eredmény.)

Itt egy elég komoly mellékszál szerepel; a hölgyemény anno örömlányként kezdte, aztán kiváltották, de az első férje elég extrém képekhez (kínzós-gyilkolászós) használta élő modellnek, de szerencsére a későbbi kettes sz. férj, a doki megmentette. Némi kavarás is befigyel, mert a nő gyógyszerrel próbálta eltenni láb alól a férjét, de a doki végül úgy intézte, hogy ő adja be a szert, úgyhogy igazából mindketten sárosak. A doki meg aztán egy évig játszotta, hogy nem érdekli a hölgyemény, mert olyan lelki megrázkódtatás volt neki az egész hecc.

A mellékszál tanulsága: a férfiak hülyék, és Szódzsi egy jó arc, hiába hessegette el erőszakosan Kamiját. (Illetve pont azért jó arc. Hát nem logikus?) És még Kamija identitásválsága is megoldódik, mert a másik gondja Szódzsin túl, hogy hát ő nem is rendes busi, mert csak Szódzsi miatt csinálta az egészet; de végül rá kell döbbennie, hogy ha nem lenne igazi busi, akkor nem hurcibálná mindenhová magával a százkilós kardokat. (Kivéve, ha pénzzé akarná őket tenni. De úgy látszik, ez meg se fordult a mangaka fejében :D)

Szódzsinak közben agyára megy, hogy Kamija ellejtett, és mindenféle őrültségeket csinál. (Pl. kis híján levágja Szaitó fejét. Csak úgy, mert ideges, és nem nézi, ki szól hozzá. Hát nem kedves?) Hogy ellensúlyozza, az első osztagnál totális terrort vezet be edzésen, de közben halálra aggódja magát, hogy ha Kamija nem jön vissza, akkor az szökésnek számít, és meg kell őt ölni.21_04

De mivel a sorozatnak jelen állás szerint még van 13 további kötete és Kamija a főszereplő, persze, hogy visszatér, és Szódzsi is megnyugodhat. Amit meg is tesz. És egész fejlődőképes a kapitány úr, mint a mellékelt ábra mutatja.

Ez egy borzaszóan erős kötet, rengeteg-rengeteg mondanivalóval, és hihetetlenül jól felépített sztorival. Az apró részletek sincsenek elfelejtve (Akeszato szabadidejében népdaloktatónak áll, Hidzsikata nem bír elszakadni a Kamija/Szódzsi fotótól (nem is értem a Kamija / Hidzsikata páros népszerűségét :lol:), Júma tesó is felbukkan), és előreutalást is kapunk (bár már átkozottul unom a tüdőbajosokat, főleg ha velük kapcsolatban közlik, hogy ó, vért köhögött, hát, akkor írhatja a végrendeletét).

És mint említettem: Szódzsi fejlődőképes, és ez nála nagy szó 🙂

A kötet amúgy kis hakamaenciklopédiával és egy újabb vallomással zárul: a mangaka egy csaló, mert nem is olyan az igazi hakama, mint a mangában, nahát 😀 (Egyébként az ő verziója teljesen életszerű, úgyhogy elfogadom hitelesnek.)

****

És a VIZ szerint:

Bevallom, ennél a kötetnél nem voltam olyan szőrszálhasogató, mert az első négy fejezetet már megcsináltam fanfordításból; csak tessék-lássék átfutottam, és kijavítottam a fordításom, ha a VIZ értelmesebbnek tűnt. (Nem sok ilyen volt azért.) De az ötödik fejezet, hát kisült egy-két szinapszis a fejemben. Egész konkrétan az volt a gond, hogy míg eredetileg végig arról volt szó, hogy “közteherviselés” (jó, nem így, na, úgy, hogy ketten vonszolnak egy db terhet), addig ánglus nyelven ez úgy festett, hogy bűnbűnbűn! Néztem is ki a fejemből. Rendben, legyilkolászunk valakit, és az bűn, és oké, összeborulunk, hogy jól van, meg van bocsátva, de elég nagy marhaságnak tűnt az adott szituációkban. Szóval szótárazhattam, és a már leírt eredmény lett a vége. Azért kis különbség van bűn és teher között.

Szódzsi lelúzerezi saját magát, ami szerintem borzasztóan sántít. Értem, miért kellett – a mangák jó tulajdonsága, hogy időben a levegőben lógnak a mondatok, és a fordító kapcsolni próbált -, de ez nem a legelegánsabb megoldás. Inkább lógjon a levegőben egy mondat, de ne legyen teljesen más a jelentése, légyszi.

A magyarázós extra továbbra sem fekszik a fordítónak. Jó, egy kandzsinak rossz olvasatát adta és hitomodzsi lett az icsimondzsiból (az obi megkötésének egyik módja) és az összes gatyatípusnál szétkapta a neveket (japánul némi hasonulás okán mindenütt ilyen-olyan -bakama szerepelt, és ezt csak az esetek felében sikerült megőrizni, másutt hakama lett). De hogy jött ki egy tételes felsorolásból, konkrétan “gyalogos katona, kapuőr, etc.“-ből az, hogy szolgák? Alacsony rangúak, de attól még messze állnak a szolgáktól, ráadásul a felsorolás rész is elsikkadt.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: